A genderszempontú gyógyászat különbséget tesz a férfiak és nők kardio­vaszkuláris megbetegedéseinek kialakulását, illetve az egészségük meg­tartását befolyásoló biológiai és szociokulturális szempontok között. Ez a látásmód lehetővé teszi az egyes nemekre jellemző rizikófaktorokhoz köthető, személyre szabott betegségmegelőzést.

Az FDA is engedélyezte az Európában már vény nélkül kapható merevedési zavarok kezelésére szolgáló helyi gélt.

Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a korai magömlés kezelésére szolgáló Senstend (lidokain/prilokain) készítményt.

A humán szexualitás komplex folyamat, amelyre egyaránt hatással lehet­nek szomatikus, pszichés, párkapcsolati és kulturális tényezők. Ennek az áttekintő tanulmánynak a célja a szexuális zavarok kialakulásában szerepet játszó nem szomatikus faktorok bemutatása, a diagnosztika folyamatá­nak ismertetése, továbbá a valamennyi orvos által használható kezelési módszerek és a speciális pszichoterápiás kezelési lehetőségek áttekintése.

A szaglóképességünknek napjainkban általában nem tulajdonítunk túl nagy jelentőséget. Megléte természetes, fontosságára akkor döbbenünk rá, amikor a szagérzékelésünk valamilyen okból zavart szenved. Többnyire ilyenkor sem tudjuk, hogy kihez fordulhatnánk, mi módon kerülhet sor panaszaink kivizsgálására, kezelésére, hová irányíthatjuk betegeinket a problémával. Irodalmi adatokból, nemzetközi felmérésekből tudhatóan igen gyakori problémáról van szó, a populáció csaknem 40%-át is érintheti különböző mértékben, életkortól és egyéb rizikófaktoroktól függően.

Az FDA 2019. június 21-én engedélyezte a női szexuális diszfunkció kezelésére szolgáló Vyleesi (bremelanotid) injekciót.

A méhnyakrák teljeskörűen tisztázott patomechanizmusa, az orvosi tech­nológia fejlődése és a valós idejű egészségnevelés globalizációja elérhető közelségbe hozta a betegség eradikációjának lehetőségét. Az invazív esetek előfordulási gyakorisága a populációs szintű prevenció hiányosságainak mérőszáma. A korai esetek műtéttel gyógyíthatók, akár a fertilitás meg­őrzésével is.

Az in vitro fertilizáció napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi területe, amelynek 2017-ig több mint 7 millió újszülött köszönheti az éle­tét. Elengedhetetlen, hogy egyre újabb és újabb technológiákat alkalmaz­zunk, amelyek lehetővé teszik a meddő párok számára a lehető legjobb minőségű ellátást és a legmagasabb terhességi rátát.

A világon a nők legalább 40%-a és a férfiak egyharmada küzd valamilyen szexuális funkciózavarral. E zavarok hátterében fontos tényező a tesz­toszteronhiány. Az utóbbi időben az USA-ban a tesztoszteronforgalma­zás közel ötvenszeresére nőtt. Hazánkban a férfiak primer és szekunder hipogonadizmusának kezeléséhez orális, injekciós és transzdermális ké­szítmények állnak rendelkezésre. Androgénhiányos nőknek tesztoszteron rutinszerűen nem adható.

A levator ani szülési sérülésének kockázati tényezője a hüvelyi szülés, az idős anyai életkor, a születési súly, a szülés második szakaszának időtartama, a magzati fej mérete és a fogóműtét. A sérülés nem minden esetben okoz tüneteket, ám az esetek jelentős részében tartósan fennálló panaszok jelentkeznek.